Az öntözőtelep általános felépítése

  1. vízforrás,
  2. nyomásközpont (szivattyúk),
  3. meghajtó egység,
  4. szűrőközpont
  5. nyomócsőhálózat,
  6. szárnyvezetékek,
  7. egyéb berendezések.

 

  1. A vízforrás lehet felszíni víz (folyó, tó, víztározó) illetve csőkút, amelyek kiválasztása a helyi adottságok függvényében történik.
  2. Az öntözőtelep mértékadó vízszükségletét szivattyúval kell kielégíteni. Az öntözőtelep nagyságától függően megfontolandó a legalább két szivattyú alkalmazása. Az öntözővíz kitermelésére és nyomóvezetékbe való juttatására kiválóan alkalmasak sz olasz CAPRARI cég által gyártott szivattyúk. A termékcsalád minden elképzelhető célra kínál szivattyútípust, így választható a csőkutakhoz búvárszivattyú, a felszíni vízkivételhez centrifugál szivattyú, sőt a belvíz és szennyvíz átemeléséhez is kifejlesztettek egy-egy gépcsoportot. A szükséges vízellátás és emelőmagasság tekintetében minden igény kielégíthető CAPRARI szivattyúval. A szivattyúk meghajtása ma ismert valamennyi (elektromos, traktoros, robbanómotoros) módszerrel megvalósítható. A CAPRARI szivattyúk általános jellemzője a megbízható pontos üzemmód, hosszú élettartam és kedvező ár.
  3. Az öntöződobok meghajtásához megfelelő víznyomást kell biztosítani, melyhez elengedhetetlen a jó minőségű és megfelelő kialakítású szivattyú. A szivattyút üzemeltethetjük elektromos vagy robbanómotorral. Mindkét kialakításnak megvannak a maga előnyei. Ha az elektromos hálózat kiépített ,akkor a beruházási költség kicsi, az energiaátalakítás hatékony, kevés karbantartást igényel, hosszú életű, sokféle teljesítményben kapható, jól automatizálható, üzemük tiszta, csendes. A robbanómotorok előnye az áttelepíthetőség, és a szállított vízmennyiség rugalmas változtatási lehetősége a fordulatszám függvényében.

    Amennyiben az öntözési területen nincs vagy nem biztosítható a villamos energia telepítése, akkor helyi áramfejlesztésre vagy traktorhajtásra van szükség. Ebben nyújtanak segítséget a GREEN POWER robbbanó motoros áramfejlesztők és a CAPRARI TLT hajtások teljes típus és méretválasztékai. A GREEN POWER termékek biztonságos üzemeltetésű, jó minőségű és magas élettartamú termékek. A széles terméklistában mindenféle paraméterrel rendelkező áramfejlesztő szerepel, melyet a helyi igények figyelembe vételével kell tervezni és kiválasztani. Ez a választék elegendő arra, hogy minden felmerülő igényt ki tudjunk elégíteni.

  4. Az öntözővíz minősége jelentős hatással van a növény fejlődésére, a víz- és ionfelvételre, a talaj termékenységére, valamint befolyásolja az öntözővíz szétosztásának technológiáját.

A csepegtetőhálózat akkor működik megbízhatóan, ha eldugulások nem akadályozzák meg, hogy a testek az elvárt vízmennyiséget juttassák ki egységnyi idő alatt. Ennek elérése érdekében célszerű  az öntözővíz szűrése.

Az öntözővíz szűrésének, kezelésének célja:

  • az uszadék jellegű, durva szennyeződés eltávolítása
  • a lebegő, könnyen ülepíthető anyagok eltávolítása
  • a 0,1-1,0 mm közötti nehezen ülepíthető szennyeződés eltávolítása
  • a finom, nehezen ülepíthető biológiai szennyeződés, elsősorban az algák eltávolítása
  • a vas- és mangántartalom csökkentése
  • a kemény víz lágyítása.

A ma használatos új fejlesztésű szűrők lamellás vagy hálós szűrőbetéttel rendelkeznek, de használatosak még a hagyományos szűrőhomokos szűrők is.

Az öntözővíz szűrésére az izraeli AMIAD szűrőket kínáljuk széles válsztékban. Választhatók kézi illetve automata mosatással.

Csőkutas vízforrás esetén elég gyakori megoldási mód, hogy a kútból nem közvetlenül a nyomóvezetékbe kerül a víz, hanem egy ún. kiegyenlítő tározóba. Ekkor biztosítandó az, hogy a kútvíz minél nagyobb felületen érintkezzék a levegővel. A tározó mérete legalább akkora legyen, hogy ott a kútvíz minimum 4-5 napot tartózkodjon mielőtt kiöntözik.

  1. A szivattyú(k) és a csévélődobos öntözőberendezés közötti kapcsolatot a nyomócsőhálózat biztosítja. A nyomóvezeték lehet földbe telepített fix és ún. mobil nyomóvezeték. A szivattyú és csőhálózat együttesvizsgálatával meg kell határozni, hogy a rendszerben milyen mértékű nyomáslengés jöhet létre. Veszélyes érték lehetőség esetén a rendszer védelméről gondoskodni kell. A szivattyúk és a csőhálózat kialakítása akkor megfelelő, ha általuk az öntözőberendezés csatlakozó pontján a gyárilag előírt nyomásérték biztosítható.

A nyomócsőházat fővezetékből, mellékvezetékből és osztóvezetékből áll. Általában a felszín alá épített, fix vezetékek épülhetnek KPE és KM PVC csőből. A vízkijuttató szárnyvezetékek az osztóvezetékekről kapják az öntözővizet, ezért az osztóvezetékek a növénysorokra merőlegesen építendők.

A mobil nyomóvezeték-hálózat gyorskapcsolású csövekből építhető. Anyaguk horganyzott acél vagy alumínium. Az olasz GIUNTI gyár csöveit, idomait, szerelvényeit kínáljuk partnereinknek.

  1. A szárnyvezeték az öntözőtelep azon mobil része, amely az öntözővizet közvetlenül a növényekhez szállítja. Makro öntözőtelepeken LPE csőből és vízkijuttató elemekből áll.

A szárnyvezetékek a növénysorokban vagy a sorközökben építendők.

A magassági elhelyezésük lehet:

  • támrendszerre erősített (60-70 cm magasságban)
  • talajfelszínre helyezett

A szárnyvezeték hosszának, illetve átmérőjének meghatározásakor figyelembe kell venni, hogy a rajta elhelyezett csepegtető testek vízkibocsátása közötti különbség lehetőleg a 10%-ot ne haladja meg. A szárnyvezeték hossza mentén a súrlódási veszteségből eredő nyomáskülönbséget a csepegtető csövek és testek helyes megválasztásával kell ellensúlyozni.

A szárnyvezeték hossza függ:

  • az öntözendő növények mértékadó öntözővízigényétől, telepítési rendjétől,
  • a csepegtető testek vízszállításától, egymástól való távolságától, hidraulikai jellemzőitől,
  • az alkalmazott cső átmérőjétől,
  • az osztóvezetékek egymástól való távolságától.

A szárnyvezetékek szerelvényei a következők:

  • szárnyvezetéki nyomásszabályozók,
  • kapcsolóelemek,
  • végelzárók,
  • felfüggesztő- és rögzítőelemek.

Szárnyvezetéki nyomásszabályozás csak nagy átmérőjű csepegtető test és hosszú osztóvezeték, vagy az osztóvezeték mentén előálló nagy szintkülönbség esetén szükséges. A kapcsoló elemek biztosítják a szárnyvezetékek osztóvezetékhez való csatlakoztatását.

A szárnyvezeték végelzárása a csővezeték visszahajtásával és rögzítésével oldható meg.

Kordonos művelésű ültetvénynél – ha a termelési technológia szükségessé teszi – a szárnyvezetéket a kordon 0,5-0,7 m magasságú huzaljához rögzítik. A rögzítést célszerű az erre a célra kifejlesztett bilinccsel elvégezni.

Makro öntözőtelepen a szárnyvezeték maga a csévélődobos ill. a lineár öntözőberendezés, melyek méretezése és kialakítása gyárilag történik.

  1. Egyéb berendezések:
  •  Tápoldatozó

A csepegtetőöntöző-berendezés felhasználható műtrágyák, mikroelemek, talajkondícionáló szerek kijuttatására. E szereket a csőhálózatba való juttatás előtt oldó-, illetve keverőtartályokban (medencékben) kell az öntözővízzel elkeverni. Az oldó-, illetve keverőtartályok helyét célszerű a szűrőközpontnál kijelölni. A műtrágyaoldat a kis nyílású csepegtető testek eldugulását okozhatja, ezért igen fontos az optimális tápoldatozó berendezés megválasztása, így célszerű szakemberre bízni.

  • Automatikai berendezések

Automatizálásra 0,0015-0,015 l/s (5-60 l/h) értéknél nagyobb vízszállítású csepegtető testek alkalmazása esetén van szükség. Ebben az esetben az egyidejűleg öntözött terület, az egész öntöző területnek 1/4-1/20-ad része. Hidraulikus és villamos automatikák egyaránt alkalmazhatók.

Az automatizálás előnye – az üzemeltetési előnyökön túl -, hogy az egyidejűleg öntözött terület több, kisebb részre osztható, s ezek a vízszállító csőhálózat mentén elosztva helyezhetők el. Így a felszín alatti csőhálózat költsége, - az egyes fő- és mellékvezetékek vízszállításának csökkenésével – jelentősen mérséklődik.

Az automatizáláshoz az izraeli BACCARA hidraulikus és elektromos szelepeket és a TALGIL öntözésvezérlő automatikákat kínáljuk

  • Nyomásszabályzók

A csepegtetőöntöző-berendezés valamennyi csepegtető testének (10%-os tűrésen belül) azonos vízmennyiséget kell kiszolgáltatni. Ezért a szárnyvezetékek osztóvezetékről való leágazásánál azonos nyomást kell biztosítani nyomásszabályozók alkalmazásával vagy más módon (pl. a domborzati adottságok kihasználásával).

A nyomásszabályozás nélküli szárnyvezeték üzemeltetéséhez az osztóvezetékek mentén (elején és végén) a nyomás olyan legyen, hogy a szárnyvezetékek csepegtető testei vízhozamának eltérése a 10%-os tűrési határon belül maradjon. Ez a feltétel rövid és nagy átmérőjű osztóvezetékek alkalmazásával biztosítható.

A felszín alatti csőhálózatban keletkező súrlódási veszteségek és a geodéziai szintkülönbségek miatt a területen olyan eltérő nyomásértékek alakulhatnak ki, amelyek miatt nyomásszabályozókat kell alkalmazni.

A csepegtetőöntöző-berendezéseknél a nyomásszabályozásnak feladata kettős: egyrészt a káros nyomáskülönbségek megszüntetése, másrészt a nyomásingadozások elleni védelem.

A nyomásszabályozás megoldható:

  • nyomáscsökkentő szelepekkel,
  • tolózárakkal, egyéb zárószerelvényekkel,
  • érszint fölé kiemelt tartályok alkalmazásával.

A nyomáscsökkentő szelepek a beállított szekunder nyomást a primer oldali nyomás változása, ingadozása esetén is fenntartják.

  • Nyomásmérő

A csővezetékekben levő nyomás ellenőrzéséhez és beszabályozásához szükségesek a nyomásmérők.

  • Vízhozammérő

Az öntözőberendezéssel kijuttatott víz mennyiségének mérésére, ellenőrzésére a vízhozammérőt kell alkalmazni. Erre a célra megfelel az ivóvízellátásban használatos vízóra is.